Kanári Szigetek - Tenerife - Utazás - Üdülés - Szállás
Kanári Szigetek - Kanári szigetcsoport - Turizmus
Las Canarias. A hét nagyobb és a hozzájuk kapcsolódó több
kisebb szigetekből álló Kanári szigetcsoport közigazgatásilag
Spanyolországhoz, földrajzilag viszont Afrikához tartozik. A hét
nagyobb méretű sziget: La Palma, La Gomera, Gran Canaria,
Fuerteventura , Lanzarote, Tenerife, valamint El Hierro, és néhány
kisebb: Alegranza, Graciosa, Montana Clara, Roque del Este, Roque
del Oeste és Lobos. A szigetek összterülete 7500 km2. A szigetek
vulkáni eredetűek. A vulkánok kitörései gyérek, a legrégibb kitörés,
amit ismerünk, 1558-ban volt, a legújabb Lanzarotén 1824-ben, a
legerősebb ugyanitt 1730-36-ban volt, amikor mintegy 30 vulkáni kúp
képződött. Az uralkodó kőzetek mindenütt vulkániak, a bazaltban sok
helyen tufarétegek vannak, amelyekben igen sok a barlang.
Vízben a szigetek szegények. Állandó folyású, nagyobb folyó egyiken
sincs. A 2034 km2
kiterjedésű Tenerife a vulkanikus eredetű Kanári-szigetek legnagyobb
és legváltozatosabb tagja. Központi részén emelkedik a Pico de Teide
tűzhányó, amely 1798-ban tört ki utoljára. Éghajlatát tekintve az
örök tavasz jelzőt kaphatná, mert hiába Afrika közelsége, a
passzátszél és az Atlanti-óceán áramlása összhangot teremt, ami
nyáron 30 fok alatti, télen pedig 20 fok feletti hőmérsékletet
eredményez. A Kanári-szigetek éghajlata igen kellemes. A tavasz,
amely március elején kezdődik, a legszebb, a nyár sem tikkasztó. A
nyár vége és az ősz eleje, amikor az afrikai sivatagok felől fú a
forró és száraz szél, mely a különben gazdag növényzetet is
elhervasztja. Az eső elég gyakori, különösen Tenerife és La Palma
ÉK-i oldalán, Fuertaventura és Gomera azonban már jóval szegényebb
esőben és mintegy átmenetet alkot a kopár Szahara felé. A turisztikai
paradicsom két provinciára, tartományra oszlik. Las Palmas
tartományhoz tartozik Lanzarote, Gran Canaria és Fuerteventura
szigete, Santa Cruz de Tenerife tartományt Tenerife, La Palma,
Gomera és Hierro alkotja. A szigetek törvényhozása négy évenként (a
választás után) átköltözik Santa Cruz de Tenerifére Las Palmas-ról,
illetve viszont. Mindkét főváros megkapta Madridtól a vámmentes
kikötő státust. A szigetek lakossága 1 610 000 fő (1997).
Gazdaság és turizmus
A szigetek gazdasága az egyre növekvő turizmuson
alapszik. Ezért óriási fejlődés tapasztalható a kereskedelemben és
az építőiparban. Fejlett még az élelmiszer- és mezőgazdasági ágazat,
a dohány ipar, olajipar. Export terméke a banán. Belső fogyasztásra
nagy mennyiségben termelik a szőlőt és a paradicsomot. A
Kanári-szigetek a turisták által a világ második legkeresettebb
területe. Egyre újabb és újabb üdülő hálózatok, komplexumok épülnek.
Már - már elfogyóban van a beépíthető terület.
Sorra épülnek a kereskedelmi, szolgáltató ipari, vendéglátó ipari,
szórakoztatást szolgáló épületek, létesítmények. Óriási belső és
külső tőke koncentrálódott a szigeten. Igen fejlett a szolgáltató
ipar és a bank szektor. Kanári szigetek az Európai Unió része, a
turizmushoz kapcsolódó különleges kivételeket élvező vámmentes
terület. Jelentős a légi és a tengeri szállítása. A szigetek teljes
munkaképes lakossága az ide látogató turistákból él. Mivel ez az
egyetlen, kivéve a kis létszámú mezőgazdasági vállalkozót,
megélhetési forrás az emberek nagyon kedvesek, udvariasak és
segítőkészek. Az egyre fejlődő turizmust ma már az őslakosság nem
képes teljes egészében kiszolgálni, ezért nagyon sok külföldi
munkavállalót fogadnak.
A szigeteket vulkáni erők hozták létre
A szigetek egy úgynevezett forrópont (köpenyoszlop) felett keletkeztek, ezért kizárólag vulkanikus kőzetekből állnak, mindegyikük közepén egy-egy vulkánnal. Tenerife szigetén emelkedik Spanyolország legmagasabb pontja is, a 3718 méteres Pico de Teide. Tengerészek szerint ez az a csúcs, amely az összes hegy közül a legmesszebbről látható.
Kanári Szigetek Éghajlata
Éghajlatát a széljárás határozza meg, ennek megfelelően a szelek 11
fajtáját különböztetik meg. Nyáron a száraz passzát jellemző, télen
pedig a csapadékot hozó nyugati szelek, de ezeket a száraz, sivatagi
eredetű sirokkó akár hónapokra is elnyomhatja. A július és az
augusztus a két legmelegebb, a január és a február a két leghidegebb
hónap. Télen az 1800 m-nél magasabb hegyekben havazik.
A hideg Kanári-áramlás miatt a tengervíz hőmérséklete földrajzi
helyzetéhez képest hűvös (18–22 °C).
Kanári Szigetek Növényzete
Az alacsonyabb fekvésű helyeken a meleg klíma gyümölcsei, a banán, a pálmák, különösen a Phoenix Jubal, a tamariszkuszok mindenütt bőven megteremnek. A pálmarégió fölött a szőlő, a déli gyümölcsök, a búza teremnek és még följebb a gesztenye. 1200 m. magasságig érnek föl az örökzöld erdők, amelyekben az Erica arborea, a Myrica faya, a babérfák, különösen Laurus canariensis és Oreodaphne a túlnyomók. A harmadik régióban a fenyőerdők (Pinus canariensis) az erika-bokrokkal az uralkodók; Teneriffa legmagasabb részében végül igazi alpi flórát találni. A kanári flóra gazdag speciális növényekben, amelyek közül egyike a legérdekesebbeknek az Euphorbia canariensis. A szigetcsoport – a Madeira- és az Azori-szigetekkel együtt – az északi flórabirodalom Makaronézia flóraterületének része, de eredeti növényzete, a kanári babérlombú erdő mára jóformán csak La Gomera szigetén maradt meg. Az ennek megóvására létrehozott Garajonay Nemzeti Park 1986 óta Világörökség része.
Kanári Szigetek Állatvilága
Az állatvilág nagyobbára európai jellegű. A szép
kanári kecske, igen nagy kutyák, mint teherhordók az öszvér és
szamár, a K-i szigeteken pedig még a teve, továbbá sertések, juhok
és macskák a házi állatok. Az egyedüli, nem az emberektől importált
emlősök a kétféle szárnyas egér. A madarak 50 fajjal annak
képviselve, köztük 5 faj csak itt fordul elő, a vadon élő kanári
madár még Madeira szigetén találhatóak. Az eredeti növényzettel az eredeti állatvilág jórészt kipusztult.
Hierro szigetének óriásgyíkjait még a bennszülöttek irtották ki –
több száz endemikus rovarfaj azonban fennmaradt.
A tenger igen gazdag halakban. Selyemhernyó tenyésztés és a méhészet
virágzó. Endemikus madárnak az erdei pinty (Fringilla coelebs) néhány alfaját
tekinthetjük:
Fringilla coelebs canariensis: kanári erdei pinty (többfelé a
szigeteken),
Fringilla coelebs ombriosa: Hierro-szigeti erdei pinty (Hierro
sziget),
Fringilla coelebs palmae: palmai erdei pinty (Las Palmas).
Kanári Szigetek Természetvédelme
A Kanári-szigeteken jelenleg négy nemzeti park működik:
Teide Nemzeti Park (Parque Nacional del Teide) (Tenerife)
Garajonay Nemzeti Park (Parque Nacional de Garajonay) (La Gomera)
Caldera de Taburiente Nemzeti Park (Parque Nacional de de la Caldera
de Taburiente) (La Palma)
Timanfaya Nemzeti Park (Parque Nacional de Timanfaya) (Lanzarote)
Kanári Szigetek Gazdasága
A szigetek gazdasága a hódítás óta mindig egyedi volt, a
domináns termék koronként változott: Amerika felfedezésig cukornádat
termesztettek, utána bort. A halászatot bíbortetű tenyésztése, majd
banántermelés, végül a turizmus váltotta fel. A bíbortetű-tenyésztés
a 19. sz. első felében volt különösen intenzív; ehhez
Közép-Amerikából medvetalp - kaktuszokat telepítettek be,
amelyek jelentősen hozzájárultak a szigetek őshonos növényvilágának
kiszorításához. Az anilinfestékek felfedezése (1856) hamarosan a
bíbortetű tenyésztését is gazdaságtalanná tette, és a szigetek fő
termékévé a banán vált. Ennek termesztése főleg Spanyolország
európai csatlakozása óta hanyatlik – egyrészt, mert az ültetvényeket
öntözni kell, ami megdrágítja a termelést, másrészt, mert az itteni
törpebanánt az Unió csak másodosztályúnak ismeri el: hiába finomabb
az 1. osztályúnak minősített banánoknál, ha rövidebb és görbébb
azoknál.
A vulkanikus talaj és az éghajlat különösen kedvez a
szőlőtermesztésnek, ennek dacára az itteni (főleg vörös) borok
minősége nem kiemelkedő. Termesztenek cukornádat és különféle
gyümölcsöket, némi dohányt és kávét is – ezeket több településen fel
is dolgozzák. A halászflották főleg a turistalátványosságoknak
számító halpiacokra viszik portékájukat, de egy keveset konzervként
továbbítanak a kontinensre.
Manapság a Kanári-szigetek lakosainak legnagyobb része az
idegenforgalomból él. Hotelek, éttermek, üzletek, strandok és a
kapcsolódó szolgáltatók várják a látogatókat.
Vallás, nyelv, identitás
A kanári társadalom többségében keresztény,
legfőképp római katolikus. Annak ellenére, hogy Spanyolországhoz
tartozik, nyelvileg és kulturálisan is inkább Latin-Amerikához áll
közelebb. A kanári-szigeteki spanyol akcentus leginkább a közép- és
dél-amerikai nyelvváltozatokra hasonlít.
Kanári-szigetek lakói nagyon büszkék őseikre, (Guanches) a guncsokra,
bár spanyolul beszélnek, a sziget csoport is Spanyolországhoz
tartozik, magukat nem spanyolnak, hanem kanário-nak tartják.
(Canario - Kanári-szigeteki ember)
Ünnepek a Kanári Szigeteken
A szigetek lakói nagyon szeretik az népünnepeket, melyek többsége vallási eredetû és legalább három napig tart. Ilyenkor kicsik és nagyok szebbnél szebb népviseletet öltenek és maguk készítette tipikus helyi finomságokkal kínálgatják egymást. Kanáriai népzenét játszanak, amire igazi helyi táncot járnak. Az ünnepek legtöbbjén a külföldiek is részt vehetnek, de vigyázniuk kell, hogy csak dicsérő gesztusokat tegyenek, mert ellenkező esetben elfordulnak tőlük. A helyi lakosság nagyon kritikus saját magával szemben, de a bírálatot idegentől nem fogadja el. Nem vehetnek részt turisták a Dia Canaria ünnepen, melyet zárt udvarokban tartanak és csak a helyieket, illetve azokat az itt élőket engedik be, akiket maguk közé fogadtak. Leghíresebb ünnep a "tél temető" Karnevál, mely februárban illetve márciusban egy hónapon keresztül tartja ámulatban a helyi lakosságot ugyanúgy, mint a világ minden tájáról érkező turistákat.
Kanári-szigetek idegenforgalma - Turizmus
Kanári-szigetek a világ egyik legkedveltebb
turisztikai célállomásai közé tartozik. Évente több, mint 11 millió
turista, főleg európaiak, választja a szigeteket nyaralása színhelyéül.
Annak ellenére, hogy a szigeteknek közös a geológiai alapja,
különböznek egymástól. Számos turista célpontja kellemes éghajlata,
gyönyörű tengerpartjai és egzotikus környezete miatt. Azáltal, hogy
egész évben lehet itt fürdeni a tengerben, rengeteg európai érkezik
ide, hogy a tenger mellett töltse romantikus szabadságát. A
hőmérséklet januárban vagy februárban sem csökken 18 °C alá. Az
egyetlen, ami megakadályozhatja a fürdést a tengerben, azok a magas
hullámok, veszélyes tengeráramlatok vagy a hullámverés. Finom
homokkal borított tengerpartjai lenyűgözők. A felét arany vagy fehér
homok fedi (pl.Playa Blanca, Playa Doada a Playa del Educto na
Lanzarote a Playa Baca, Playas del Cotillo vagy Costa Calma na
Fuerteventua ). A tengerpartok másik felét fekete lávahomok borítja.
Santa Cruz de Tenerife
Santa Cruz de Tenerife az azonos nevű tartomány székhelye és Las Palmas de Gran Canaria mellett a Kanári-szigetek második fővárosa. A Tenerife északkeleti részén fekvő város lakossága több mint 220 000 fő (2010) és La Laguna, Tegueste és El Rosario helységekkel Kanári-szigetek második legnagyobb településkörzete mintegy 423 000 lakossal. A Santa Cruz által felügyelt terület kiterjed a ritkán lakott Anaga-hegységre is a sziget keleti felén. A város meghatározó nevezetessége a kikötő, amely egyike az Atlanti-óceán legnagyobb kikötőinek.
Las Palmas de Gran Canaria
Las Palmas de Gran Canaria városa Gran Canaria
szigetén kb. 380 000 lakosával a Kanári-szigetek legnagyobb városa.
A spanyolországi Las Palmas tartomány fővárosa és Santa Cruz de
Tenerife mellett a Kanári-szigetek két fővárosának egyike. A
városkép meghatározója a kikötő, amely egyike az Atlanti-óceán
legnagyobb kikötőinek. A szomszédos települések: délre Santa Brígida
és nyugatra Arucas.
Las Palmasban gyakran erősen felhős az ég. Ez az éghajlati jelenség,
melyet a helybeliek „Panza de burro“ (szamárhas) névvel jelölnek,
oda vezetett, hogy a turizmus a fővárosból Gran Canaria déli részére
tevődött át és ma szinte kizárólag Maspalomasban és Mogán partján
összpontosul. Mindezek ellenére a Syracuse-i Egyetem Las Palmast
nevezte a világ legjobb klímájú városának.
San Sebastian - La Gomera
A hegyek szigetének nevezett La Gomerát a Nyugati
Kanári-szigetek csoportjának közepén találjuk. A kerekded, kis
sziget voltaképp egyetlen, 1487 méter magas vulkán, ezért nem
annyira a napimádók, mint inkább a turisták és hegymászók keresik
fel. Mivel nemzetközi repülőtere nincs, csak helyi, La Gomerára
főként komppal juthatunk el Tenerife déli partjáról, Los
Cristianosból. A komp a sziget központjába, San Sebastianba fut be,
ebben a városkában szállt partra utoljára Kolumbusz, amikor 1492-ben
Amerika felé indult. Tenerife Nortéból napi egy rendszeres
repülőjárat indul a La Gomera repülőtérre, az út mintegy 30 perc.
La Gomera fő érdekessége a sziget közepén kialakított, 40 km²-es, a
sziget területének mintegy 10%-át elfoglaló Garajonay Nemzeti Park.
Az ősi babérlombú erdőben a névadó babér mellett további 400
növényfaj képviselői fordulnak elő, egyebek közt a kanári fűzfa és a
kanári magyal. A mérsékelt égövi esőerdőt 1981-ben nyilvánították
természetvédelmi területté, és az UNESCO 1986-ban felvette a
világörökség listájára. Nemcsak a madeirai babérgalamb (Columba
trocaz) él fái között, de több mint ezer gerinctelen faj is
(többségük rovar), és ezek közül mintegy 150 kifejezetten őshonos.
Santa Cruz de La Palma
La Palma a Kanári-szigetek északnyugati tagja. A 706 km² területű szigetet gyakran emlegetik úgy, hogy La Isla Bonita, azaz a Madonna által is megénekelt Csodálatos Sziget. Azért kapta ezt a nevet, mert partjai meredeken, hirtelen emelkednek ki az óceán kék tükréből. Vulkanikus domborzatát északon egy hatalmas, beomlott kráter, a Caldera de Taburiente uralja. Innen kicsit délebbre a Cumbre Nueva szintén beomlott kráterét találhatjuk – ezek mintegy 2 millió éve keletkeztek. A Caldera északi peremén emelkedik a Roque de los Muchachos 2426 méteres orma, a sziget legmagasabb hegycsúcsa. Az öreg kráterektől délre húzódnak a Cumbre Vieja tűzhányóinak lankásabb, ám kopárabb tájai. A Caldera keleti lábánál emelkedik Santa Cruz de La Palma városa. Repülőtere a várostól 6 km-re délre, a sziget keleti partján helyezkedik el.
Puerto de Rosario - Fuerteventura
Fuerteventura spanyol sziget, a Kanári-szigetek
második legnagyobb tagja 1660 km²-ével. Azért kapta az Öreg sziget.
becenevet, mert valaha volt hegységei mára erősen lekoptak –
legmagasabb pontja mindössze 724 m-re emelkedik a tenger színe
fölé.[forrás?] A nevet indokolja az is, hogy a sziget székhelye,
Puerto de Rosario a szigetcsoport legrégibb spanyol települése. A
hosszú, ámde igen keskeny sziget 70 km hosszú partját különösen
finom homok borítja. Kedvelt turistacélpont.
A bennszülöttek alapvetően önellátóan gazdálkodtak; az árutermelés
jelentősége korlátozott volt. II. Jupa észak-afrikai király elmondta
az idősebb Pliniusnak, hogy (Lanzarotén és) Fuerteventurán (ennek
guancs neve Maxorata volt, Plinius pedig Planarianak nevezte) a
bennszülöttek a lakmuszzuzmóból bíborfestéket készítenek, és ezzel
kereskednek.
Arrecife - Lanzarote
Lanzarote a Kanári-szigetek hét nagy szigete
közül a legkeletibb, legészakibb és egyúttal a legidősebb. A helyiek
gyakran Conejerának, mások a Száz vulkán szigetének hívják. Az
őslakos guancsok Titeroygatra néven emlegették – ez Színes hegyeket
jelentett. Hivatalos nevét egy genovai tengerészről, Lancelotto
Malocelloról kapta – ő első európaiként a 14. században jutott el
ide.
A 846 km² területű sziget hossza 60 km, szélessége 12 km. Partvonala
213 km, ebből strandolásra alkalmas 16,5 km (homokos 10 km), a többi
sziklás.
Központi tájait csaknem 300 tűzhányó teszi változatossá. A völgyek
és sziklás rögök száraz, sivatagos tájait csak néhány farmer
pálmaligete vagy citrusültetvénye szakítja meg. Az alacsony sziget
északi csücske közelében helyezkednek el a Chinijo-szigetek, vagyis
La Graciosa, Alegranza, Montaña Clara, Roque del Este és Roque del
Oeste.
A rengeteg tűzhányónak köszönhetően a sziget felszíne erősen tagolt.
Az utolsó vulkánkitörés 1824-ben volt. Nemcsak domborzati formái
különlegesek, de élővilága is – ezek védelmére hozták létre a
Timanfaya Nemzeti Parkot.
Az 51 km²-es Timanfaya Nemzeti Parkot a sziget délnyugati részén
hozták létre, a „Tűzhegyek” (Montañas del Fuego) környékén. A „marsi
tájat” Lanzarote történetének legnagyobb vulkáni kitörés-sorozata
hozta létre 1730–1736 között, amikor több, mint 100 vulkán tört ki.
A nemzeti park a táj megóvása és megőrzése érdekében csak
szervezetten látogatható.
Az „El Golfo” egy vulkáni kráter félkör alakú maradványa, ahová
beáramlik az óceán vize. A kráterben a homok fekete, a víz az
algáktól zöld.
A Cueva de los Verdes lávabarlangnak egy 2 km-es szakaszát turisták
is látogathatják.
A Los Jameos del Agua lávabarlang bejáratánál trópusi kertet
alakítottak ki.
A 600 főt befogadó, rendkívül jó akusztikájú Jameo Grande
hangversenyteremben rendszeresen tartanak zenei fesztiválokat és
hangversenyeket.
La Gería hagyományosan művelt szőlőskertjeiben a tőkéket egyesével,
karó nélkül ültetik kis, kőkorlátokkal kerített mélyedésekbe.
Egy régi kőbánya helyén alakították ki a Lanzarotei Kaktuszparkot
(El Jardin del Cactus). Több mint 700 kaktuszfaj mintegy 10 000
példányát mutatják be.
Valverde - El Hierro
El Hierro a maga 278 km²-es területével a
Kanári-szigetek (Las Canarias) legnyugatibb tagja, és emellett a hét
nagyobb sziget közül ez a legkisebb. Ez nem mindig volt így, ám
ezelőtt mintegy 50 ezer évvel egy nagy földrengés eredményeként a
tengerbe süllyedt a sziget északnyugati harmada. Szerte a szigeten
mintegy ötszáz vulkáni kúp látható (további kb. 300-at lávaárak
borítottak el).
A sziget fő látnivalója a sziget déli csücskén lévő La Restinga
település közelében található, El Piñar-nak nevezett védett
fenyőerdő. El Sabinarnál furcsa alakzatokba görbült borókafenyők
kölcsönöznek kísérteties hangulatot a tájnak.
Állatvilágának fő különlegessége a 45 cm-nél hosszabbra is megnövő
hierrói óriásgyík (Gallotia simonyi). Már a szigeteket elnevező
idősebb Plinius említette, hogy hatalmas gyíkok, "sárkányok" élnek a
szigeteken a magas hegyek barlangjaiban. A középkorban is keringtek
ilyen tengerészlegendák. Ezek nyomán ment el a 19. század végén a
Bécsben élő magyar Simonyi professzor, hogy felkutassa az
óriásgyíkokat. Nem volt könnyű dolga, mert a szürkésbarna gyíkok
teljesen ártalmatlanok, így hát a betelepített ragadozók (macska,
kutya) gyakorlatilag kipusztították őket. Simonyi professzor végül
El Hierrótól nem messze, egy alig néhány száz m²-es sziklán talált
néhányat. Felfedezése nyomán a gyűjtők megszállták a sziklát, és
mindenki vitte szépen haza az 50–60 cm-es állatokat, amíg el nem
fogytak. Az 1970-es években egy kecskepásztor fedezte fel, hogy az
egyik megközelíthetetlen, meredek kőszirten, a Fuga de Gorretán él
még egy kis populáció. Mára kutatóállomást létesítettek ott.
1985-ben kezdték el a hierrói óriásgyíkok rehabilitációs programját.
A gyíkokat fogságban szaporítják, majd ellenőrzött körülmények
között elengedik. Lagartio közelében kb. 1500 gyík él egy védett
természeti rezervátumban, de a kutatók szerint a fajt még mindig
fenyegeti a kihalás. A fő szigeten is találtak mintegy 40, még
ezeknél is nagyobb gyíkot: némelyik 1 m-re is megnőtt. Ezeknek fehér
a tokája. A körülmények olyan mostohák, hogy a gyíkok szinte csak
növényi táplálékon élnek. Egyetlen csemegéjüket azok a sáskarajok
jelentik, amiket a szél hoz ide Mauritániából.
Tenerife Utazás
UTAZÁSOK
INFORMÁCIÓK
KÖLTSÉGEK
REPÜLŐJEGYEK
REPÜLŐTEREK
TELEPÜLÉSEK
KANÁRI -SZIGETEK
TENERIFE
SANTACRUZ
TÉRKÉPEK
PROGRAMOK
KIRÁNDULÁSOK
VÁSÁRLÁS
BÁROK - DISZKÓK
ÉTELEK - ITALOK
PIACOK
BÚVÁRKODÁS
HORGÁSZÁS
TEIDE VULKÁN
PIRAMISOK
STRANDOK
LOROPARK